Alkotóműhelyek lehetőségei a pedagógiában (hagyományőrzés, amatőr művészeti csoportok)

Számos olyan gyerek van a hátrányos helyzetű és cigánygyerekek között, akik hétvégén nem találják a helyüket, nem tudják szabadidejüket hasznosan eltölteni. A „lézengés”, a haszontalan időtöltés adja azokat a helyzeteket, amikor ezek a gyerekek engednek a csábításnak, és törvénybeütköző cselekedeteket hajtank végre. Az idő hasznos, a gyerekek tehetségére épülő eltöltésének megszervezése elkerülhetővé teszi a gyerekek deviáns magatartásának kialakulását, sőt a társadalom értékeinek elfogadását segíthetjük.

Kézműves foglalkozás

A kézműves tevékenység a szép felismerésére, elfogadására és változatos megvalósítására való nevelés. A kézművesség célja, hogy a tanulók minél több anyaggal és technikával ismerkedjenek meg. Fontos, hogy a gyerekkel közösen tervezzük meg a foglalkozásokat, és adjunk lehetőséget számukra a választásra. Azonos időben több lehetőség közül tudjanak választani, mindenki érdeklődésének megfelelően.

A foglalkozásokon használható agyagok: papír, fonalak, textil félék, termések, növények levelei, virágok, szalma, burgonya, répa, kavics, kő, bőr, üveg, fa, stb.

Tevékenységek, melyeket megvalósíthatunk, ezekkel az eszközökkel:

  • rajzolás, festés
  • lenyomatok készítése falevél, krumpli felhasználásával
  • varrás, hímzés
  • tűzzománc készítés
  • batikolás
  • montázs, kasírozás
  • virágkötészet
  • termésmozaik
  • láncfűzés
  • makramé
  • linómetszés stb.
  1. A tanulók aktivitás fejlesztésére kiváló lehetőséget nyújt a kézművesség.
  2. A szép tudatos érzékelésére és gyakorlására ad lehetőséget a manuális készség fejlesztése. Az esztétikai igényesség maga után vonja az életvitel igényességét, a munkateljesítés pontosságát.
  3. A manipulativ ügyesség összekapcsolódik a kreatív gondolkodás fejlődésével. A gyermek számára fontos, hogy tevékenykedjen, tervezzen, felfedezzen új technikákat.
  4. Önkifejező, alkotó tevékenységre ad lehetőséget.
  5. Az alkotó munka, a látás, képzelet és cselekvés a nyitottságra, az új befogadására tanít. Ez pedig az élet sokszínű követelményeihez való alkalmazkodásra nevel.

Hagyományőrzés

Népi mesterségek:

A népi mesterségekkel való foglalkozás egyik legfontosabb előnye, hogy a jó manuális képességekkel rendelkező, de sorozatos iskolai és családi kudarcokat megélt gyerekek számára sikerélményt szerezhetünk. A saját maguk készítette eszközökkel, tárgyakkal tudjuk bizonyítani nekik maguknak, hogy képesek a minőségi munkára, kézzelfogható eredmények elérésére. A munkára nevelésben jelentős szerepe van.

Másrészt fontos a hagyományos népi mesterségek megőrzése. A cigány családokban sokszor még élnek is ezek, különösen a kosárfonás, teknővájás, vályogvetés. Többen vitatják ezeknek a szakmáknak a lehetőségét arra, hogy egzisztenciális megoldást nyújthatnak a jövedelem szerzés révén. Azt gondolom ez részben igaz. Azonban az identitástudat növelésében kétségtelen segítséget jelent, és a gyerekek ilyen irányú tudásának hasznosságát erősíthetjük.

Ezeken a hagyományos cigány kézműves tevékenységeken túl, a bőrművesség, nemezelés, lószőr fonás, szövés, akár használt rongyokból is, agyagozás mind olyan tevékenység, amin keresztül valóban használható tárgyakat, ékszereket állíthatnak elő a gyerekek.

  1. A népi mesterségeken keresztül megismerhetik a cigány és magyar kultúrát, azt, hogy hogyan éltek régen, milyen eszközöket használtak, milyen volt a munkamegosztás, stb.
  2. Nagyon jól kapcsolható össze ezzel a tevékenységgel a néptánc, népzene megismertetése.
  3. A régi értékek, gondolkodásmód megérthetővé válik a gyerekek számára, ezáltal kitartást, munkafegyelmet tanulnak. Tisztelni tudják a kétkezi munkát, az időseket, és az eltérő kultúrát és azt képviselő embereket.
  4. Létre tudnak hozni olyan használati tárgyakat, melyekkel kiváltható a boltban vásárolható eszköz. Ez alkotó folyamat, kreativitást igényel, és kézzelfogható eredménye van, ezáltal önértékelést növel.
  5. A gyerekek számára élvezetes tevékenység, ezért a csavargás, lézengés elkerülésének hasznos alternatívája.

Néphagyományőrzés

A mai nemzedéknek fontos kötelessége, hogy a népszokások népi hagyományok értékeit megőrizze.

Az őszi ünnepkör tevékenységei:

  • Őszi termések (erdei, mezei, házi) gyűjtése, tárolása. A nagyobbakkal közös szüretelés, kukoricamorzsolás. Ezekre az alkalmakra meglehet hívni olyan idős embereket, akik mesélni tudnak azokról az időkről, amikor még ezek közösségi tevékenységek voltak és a szokásokról. Ezt a gyerekek szívesen hallgatják, csak egyre kevesebb lehetőségük van rá.
  • A gyümölcs szüretet a befőzés követi. A háztartás ismeret egyre elfogadottabbá válik az oktatásban, ez egy természetes alkalom ennek elsajátítására.
  • A gyűjtött terményekből eszközöket lehet készíteni, Csutka-, csuhé-, makk-, gesztenye-bakák, töklámpa, nyírfavessző síp stb.
  • Ősszel lehetőség nyílik a mozgásos népi játékokra az udvaron. Táncos játékok, körjátékok, sárral való játék, homokjátékok stb.

Téli ünnepkör:

Borbála napon (dec. 04) meggy ágat teszünk vízbe, az karácsonyra kivirít.

Luca naphoz (dec.13) sok szokás fűződik, a boszorkányok leleplezése, szerelmi jóslások. Pl. Luca napján 13 kis lapot kell készíteni, 12-re egy-egy fiú nevet kell írni, egyet pedig üresen hagyni. Karácsonyig minden nap egyet ki kell dobni a lapocskákból, úgy, hogy nem nézhetjük meg mi van rajta. Akinek a neve szerepel az utolsó lapon, olyan lesz a jövendőbelink. Ha az üres lap maradt meg, az azt jelenti, hogy abban az évben nem házasodunk meg. Az utolsó lap éppen karácsony napjára marad.

Ha Luca napján a gyerekek tejfölös pohárba búzát ültetnek, a kihajtott búza karácsony napján, a családi asztalon a megújulást fogja jelképezni.

A farsang télcsúfoló ünnep, a tavasz köszöntése. Jelmezekben, maskarákban közösen játszhatunk a gyerekekkel. A mulatság befejezéseként szalmabábot égethetünk a tél búcsúztatása jelképéül.

Tavaszi ünnepkör:

Húsvét előtt remek alkalom nyílik a tojásfestés különböző technikáinak elsajátítására, írókázás, méhviasszal, festés hagymahéjjal.

Május elseje vidám tavaszköszöntő ünnepünk, ilyenkor a fiúk májusfát állítanak a lányoknak, amit aztán körbe táncolnak közösen. Mókás vetélkedők színesíthetik az eseményt. Ebben az időszakban naphívogató, esőváró, állathívogató mondókákat mondogathatunk.

Nyári ünnepkör:

Ez az időszak népi kismesterségek ideje. A népi mesterségek gyakorlására van idő. Énekes népi játékok, sportjátékok, lakodalmas játékok játszására van mód. Az aratás, a búzakalászgyűjtés megtekintése, esetleg ebben való részvétele a gyerekeknek nagyon érdekes, hasznos élmény. Az új kenyér ünnepe megtanítja a gyerekeket tisztelni a kétkezi munka gyümölcsét.

Alkotóműhelyek

A kézműves és hagyomány őrző tevékenységek mellet egyéb alkotó műhelyek létrehozására van lehetőség. Ezeknek a megszervezésére a gyerekek és a pedagógus fantáziája szerint végtelen lehetőség van.

A gyerekek számtalan tevékenységet szívesen végeznek, azonban ezek egy részét a pedagógusok nem tartják értékes és hasznos szabadidő eltöltésnek. A gyerekek ötleteit, ha nem karoljuk fel az iskola keretei között, vagy együtt működve ifjúsági házzal, művelődési házzal, akkor a gyereket ki taszítjuk az utcára. Az egyszerű pingpong, dart, biliárd és ezekből szervezett verseny is ugyan olyan hasznos tud lenni, mint a hagyományőrzés. Itt is összemérhetik ügyességüket, tudásukat, ezek a tevékenységek is kitartást igényelnek. Helyet adva számukra, a gyerekek felügyelet és irányítás alatt töltik szabadidejüket.

Az alkotó műhelyek bármilyen témában életre hívhatók. A már említett kézműves foglalkozások, irodalmi színpadok is sikeresek lehetnek a gyerek körében.

Vereses teadélutánokat tarthatunk, a gyerekek saját verseiből, vagy olyan élményeket, olvasmányokat, gondolatokat oszthatnak meg egymással, amik valamiért fontosak számukra. A pedagógus által irányított témában is tarthatunk vitadélutánokat. A beszélgetés témája lehet egy film is. Ebben az esetben a film megtekintése után, esetleg egy tea mellett, beszélgethetünk a film kapcsán felmerülő gondolatokról. Alakíthatunk tánccsoportokat is.

Az alkotó műhelyeket megszervezése:

  • Mindig a gyerekkel közösen találjuk ki, hogy milyen alkotó műhelyeket hozzunk létre. Gyűjtsünk össze minden ötletet, ne fogjuk vissza a gyerekek fantáziáját, csak ha már kifogytak az ötletekből, akkor értékeljük a megvalósíthatóság szempontjából.
  • Közösen beszéljük meg azt is, hogy melyek azok az ötletek, amiket megvalósíthatónak tartunk, és amire reális igény van.
  • Ne halogassuk sokáig az ötletek megvalósítását, használjuk ki a gyerekek lelkesedését. Ha a megvalósítás várat magára, a gyerekek úgy érezhetik, hogy becsapták őket, nem is fontos a pedagógus számára az ő ötleteik megvalósulása.
  • A foglalkozásoknak legyen külön klubterme, hogy ne az osztályteremben töltsék az egész napot, ahová kellemetlen élmények is fűződhetnek. Hagyjuk, hogy a klubterem arculatát ők teremtsék meg, saját ötleteikkel és munkáikkal díszítsék, rendezzék be.
  • A foglakozások időpontjait is együtt határozzuk meg a gyerekkel, és azok menetét is, hogy pontosan mi történjen.
  • Célszerű kialakítani hagyományokat, amik az alkotóműhely életében rendszeresen ismétlődnek, illetve a csoporthoz tartozás érzését erősítik. Ilyen lehet a műhely születésnapjának ünnepe, az új tagok felavatása, a tagok jeles napjainak megünneplése stb.
  • Adjunk feladatokat a tagoknak, hogy felelősek legyenek a műhely életében valamiért.

Az alkotóműhelyek előnyei

  1. A gyerekek hasznosan tölthetik szabadidejüket, megtanulják beosztani a napjaikat.
  2. Olyan tevékenységet folytathatnak, amiben ügyesek, sikerélményhez juthatnak.
  3. Megtanulnak felelősséget vállalni a közösségért, és azért a feladatért, amit elvállaltak.
  4. A műhely életben vállalt tevékenység, kitartást, szabálytartást igényel. Ez az iskolai és társadalmi normák megtanulását, megtartását erősíti.
  5. A műhelyben megélt sikerélmények önbizalmat erősítenek, és motiválnak az alkotásra, munkára. Ezek az élmények áttevődnek a tanulásra, az iskolai teljesítésre.
  6. A gyerekek fel tudják mérni a képességeiket, teljesítőképességüket, ami a sikeres pályaválasztásban is segíthet.
  7. A pedagógus és gyerekek kapcsolatának alakulását is pozitívan alakítja a műhelyben végzett közös munka.
  8. A szülők iskolával való kapcsolatát erősíthetjük, ha a gyerekek a szülők előtt bemutathatják a műhelyben végzett munkájuk eredményeit. Közös programok, családi műhely napok szervezésével, pedig a gyerekek, szülők és pedagógusok kapcsolata erősítik.

(In: Esélyteremtés a pedagógiában. Szakmódszertani sorozat I. EKF Eger, 2001. 29-48. p. )


Elnézést, ehhez a bejegyzéshez jelenleg nem lehet hozzászólni.