Cselekvésorientált foglalkozás lehetősége az iskolában

A társadalmunkban az értékes státuszokat a tudás, képességek, rátermettség alapján lehet megszerezni. Az, hogy mi válik egy gyermekből, mit ér el az életben, abban nagyon fontos szerepe van az iskolának, melynek funkciója „elsősorban szelektív jellegű”. /Ranschburg: Szeretet, erkölcs, autonómia Integre-Projekt Kft., Bp.1993.37.o./

Az iskola pontosabban képezi le a társadalom modelljét, mint a család. Itt elsődleges fontosságú a gyermek megítélése szempontjából a teljesítmény. Az iskolában az elfogadott magatartás és a jó teljesítés az előnyös pozíció elérésének útja. Ehhez szükséges a gyermek részéről a pedagógus, mint tekintélyszemély elfogadása, aki közvetíti az iskola érték és norma rendszerét, azáltal, hogy szabályozza a gyermekek viselkedését, magatartását. A pedagógus akkor tudja ezt eredményesen megvalósítani, ha a gyermek képes elfogadni, azonosulni vele, a tanár szerepköre, státusza alapján.

„A családnak az iskola felé talán az a legfontosabb szocializációs feladata, hogy segítséget nyújtson az iskola értékeinek elfogadásában. Ha a gyermek nem teszi magáévá ezeket az értékeket (teljesítmény, tanári pozíció elismerésére) iskolai pályafutására – intellektuális képességeitől függetlenül – kudarc vár.” /Ranschburg: Szeretet, erkölcs, autonómia Integra-Projekt kft. Bp.1993. 39.o./

Az iskolai kudarc könnyen eredményezheti a társadalomba való beilleszkedés kudarcát is, hisz az iskolai értékek éppen erre szocializálnak. Munkahelyi szervezetek hasonló normák mentén fogadják be tagjaikat, illetve az alacsony iskolázottság eleve nehezíti a munkaerő piaci helyzetét. A társadalmi megítélése egy embernek ma meghatározott az elfogadott normához való viszonyulásából, és abból, hogy mennyire terheli a társadalom tagjaira saját életének megoldását.

A szülők azonban sokszor nem tudnak segíteni az iskolai értékek elfogadásában, a saját eltérő normarendszerük, alacsony iskolázottságuk és társadalmi státuszuk miatt. Ebben az esetben az iskolának és a pedagógusoknak kell fel vállalni a gyermek támogatását, fokozott odafigyeléssel.

„A hátrányos társadalmi helyzetű gyerekek nem azért nem profitálnak eleget az iskolából, mert hiányzik a megértés vagy tanulás képessége belőlük, hanem azért mert az iskola hagyományos légköre és nevelési rendszere nem tudja érdeklődésüket fenntartani, és nem tudja őket motiválni a tanulásra. Az átlagos iskola feltételezi az iskola előtti életszakasz középrétegekben szokásos szocializációs folyamatát, és számít a család segítő és motiváló támogatására az egész nevelési folyamatban. Ezek a feltételek az alsó társadalmi rétegekből vagy kisebbségi helyzetben élő gyerekek számára nem adott.” /Buda B.: A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.1986. 136.o./

Szükségesnek látszik a hagyományos pedagógiai módszerek mellett más módszerek alkalmazása a hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztéséhez. Egyik lehetséges megoldás a cselekvésorientált foglalkozások alkalmazása. Ilyen a drámajáték, tánc, színház, amihez felhasználható a gyerekek előzetes tapasztalata, a zene és az irodalom, mint eszköz.

A cselekvésorientált foglalkozásnak a gyermek fejlődésében előzményei vannak.

A gyermek önmagát és környezetét a játék tevékenység során ismeri meg.

Tehát a környezet észlelése, a társakhoz való viszony, az érzelem, a gondolkodás, a képességek fejlődése és a szabálytudat a játéktevékenységben alakul. A játék pedig aktív viszonyulás a társakhoz, környezethez és lényege a cselekvés. A játékban fejlődő képességek fontos alapjait jelenti az iskolai eredményes pályafutásnak.

A cselekvésorientált foglalkozás a fejlesztésben:

      A cselekvés, mozgás, zene, szituációs játék, improvizációra épülő játék, mint eszköz, különösen, ha ezeket együtt végezzük a gyerekekkel, egyike lehet az eredményes pedagógiai módszereknek. Használhatjuk a tanulási nehézségekkel küzdő, magatartási problémás, beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyerekekkel való foglalkozásban. Szemlélete, eszközei segítenek a pedagógusnak egy demokratikusabb légkör kialakításában, és egy kevésbé a büntetés és jutalmazás logikájára építő pedagógiai kultura megvalósításában. Eredménye kitartó, folyamatos és következetes alkalmazás során válik láthatóvá. Beépíthető az iskolai keretek közé. A felkínált technikák alkalmazhatóak a tanítási órán és a tanítási órán kívüli iskolai tevékenységekben.

A felfedezés vágya, a kíváncsiság ott rejlik minden gyerekben. Ennek kihasználása segíthet bennünket a gyermek tanulási motivációjának felélesztésében.

Ennek érdekében érdemes összpontosításra nevelő, érzékszerveket finomító játékokkal kezdeni a pedagógiai munkát. Az óra elején bemelegítésként játszható. A teremben kereshetünk vízszintes vonalakat, foltokat, színeket. Járkálhatunk a padok között adott irányokban. A saját testünkön felfedezhetünk formákat, tenyerünk vonalait, stb. Párban utánozhatjuk a másik mozgását.

Fejlesztő hatása

  • Mozgásos játékok segítségével újra fel tudjuk fedezni a teret, az irányokat, a színeket. Környezetünk tárgyain keresztül pontosabbá válik a nagyság, forma, távolság észlelése. A mozgás segít saját testsémánk megszilárdításában, a jobb és baloldal, kezek, tudatosításában. Ennek eredményeként az írás és olvasás könnyebbé válik, a betűk formája, az olvasás iránya nem okoz gondot.
  • A közös tevékenység közösségformáló erővel is bír. A megfigyelés, főleg, ha irányítjuk, összpontosítást, figyelmet igényel. ami szintén az irányokban, a figyelemben segít, de már együttműködést is igényel.
  • A játékokon keresztül a pedagógusnak lehetősége van más típusú értékelésre. Megismerheti a gyerekek olyan tudását, ismeretét, ami a tanítás, számonkérés során nem kerül felszínre. Itt nem a tárgyi tudás, mérhető teljesítés játssza a főszerepet, hanem a felfedezés, a játék öröme, aminek hozama a célzott képességek fejlődése. Ennek hagyománya lehet órakezdéskor, vagy bármely szabadidős foglakozás elején.
  • A különböző mozgásokat zenére is végezhetjük, a ritmus érzék fejlesztésére.
  • Idővel a játék élmény megbeszélésre kerülhet, amikor a megtapasztalt élményeket verbalizálhatják, ezzel is segítjük rögzíteni az élményt, és az ezen keresztül megszerzett tudást. Ezekkel az érzékelést fejlesztő, összpontosítást igénylő játékokkal lassan rámelegítjük a gyerekeket az emlékezet edzésére.A vizuális, motorikus, verbális emlékezet fejlesztésével léphetünk tovább a folyamatban. Mozgássor visszajátszása, egy eseménysor mozgásos felidézése, állatok járásának eljátszása, stb. eredményes lehet a mozgásos emlékezet gyakoroltatására, ami ismerős a gyerek számára, hisz a fejlődési szakasza első időszakában ez volt a jellemző tanulási mód. Aztán bizonyos tárgyak helyzetének felidézésével, képeken látható tárgyak, személyek, minél pontosabb visszaidézésével, tárgyról felidézett emlék pontos leírásával fejlesztjük a gyerekeket. Memóriafejlesztő játékok kapcsán felmerülő élményeket mozdulatokkal és szavakkal meg is oszthatják egymással a gyerekek.Fejlesztő hatása
  • Fejlődik. a vizuális emlékezet, a verbális memória.
  • Az élmények megosztása pedig figyelmet, megértést kíván a társaktól, ezzel újabb szociális készségeket sajátíthatnak el a gyerekek. Ebben érdemes türelmesnek lenni, hisz a felnőttek is gyakran türelmetlenek mások értő meghallgatásában, különösen, ha bennük is felmerült egy érzelmekkel „terhelt” élmény. A gyerekeknek ez fokozottan nehéz, segítségre van szükségük a megtanulásához. Az elismerés, mindenki fontosságának hangsúlyozása a pedagógus részéről, lassan ránevelheti a gyerekek a másikra való figyelésre, a saját érzelmi indíttatásból való megnyilvánulás késleltetésére.Az emlékezetet fejlesztő játékok sorából szinte észrevétlenül csúszunk át a fantázia játékokba. Ezek a gyakorlatok a gondolkodás egy magasabb szintjére emelnek. Az emlékezetnek a megfigyelés az alapja. A már meglévő tapasztalatok más oldalakról való átgondolása a képzelet fejlesztésének bázisa. Ebben segít a „mintha helyzetek” megteremtése. Pl. labdázzunk, mintha medvék volnánk, táncoljunk, mintha seprűk volnánk. Kitalálhatunk varázslatos tárgyakat, egy befejezetlen mese végét. Létre hozhatunk egy új világot. A létrehozott világunkat el is lehet készíteni, rajzokkal, termés figurákkal (pl. bogáncs, gesztenye), kilehet találni szokásokat, rituális táncokat.Fejlesztő hatása
  • A tanulási nehézségekkel küzdő, magatartászavaros gyerekek ezekben a tevékenységekben ügyesek, így könnyen jutnak sikerélményhez ezen tevékenységek közben.
  • Ezek a játékok arra is jók lehetnek, hogy a gyerekek maguk alkossanak szabályokat, ami már kompetencianövelő hatású is.
  • A dicséretek, jutalmak segítenek kudarcra beállított stratégiából való kilépésben, az iskolai teljesítésre való motiváltságban.
  • Ezek a játékok a tanítási órákon is játszhatóak, sőt beemelhető a tudásanyag átadásába is. A mese, az elképzelt világ kapcsolódhat egy történelmi eseményhez, irodalmi műhöz.Összefoglalva az eddigieket:
  • Ezekkel a játékokkal, a tanuláshoz szükséges alapvető ismereteket alakítottuk ki. Az irányokat, az alak, szín, forma, tér, idő észlelést. Képessé tettük a gyerekeket a figyelemösszpontosításra, emlékezetet, fantáziát fejlesztettük.
  • Ezen közben az egymáshoz való viszonyuk is változott, képesek kapcsolatot alakítani, figyelni egymásra.
  • A játékok szabályait követve a szabálytudatuk is javult. Ezekkel a gyakorlatokkal, a hátrányokkal érkezett gyerekek is felzárkózhatnak, játékos tevékenység során megszerezhetik azokat a képességeket, tudást, ami az iskolai teljesítéshez nélkülözhetetlen, illetve a szabálytudat alakításán keresztül, az iskolai normák elfogadását is segítettük.
  • A játék tevékenység segít a gyereket sikerélményhez juttatni, az iskolához nem fog egyből a kudarc élmény kapcsolódni, ez a tanulási motivációt erősítheti, és a magatartási gondokat is megelőzhetjük általa.
  • A pedagógus egy más, új típusú kapcsolatot alakíthat ki a gyerekkel az együtt játszás során, és megerősítheti olyan előnyös képességeit, tulajdonságait a gyerekeknek, amelyek talán egy normál tanítási órán nem kerültek volna felszínre. Az ezekből adódó jó kapcsolat a gyerek és pedagógus között, az együttműködésüket erősíti.Az órai tevékenységeken túl a gyerekkel való közös sportolás, társasjáték jó lehetőséget nyújt a szabálytartás megtanulására, és a pedagógus jó mintát adhat a vereség szocializált elviselésére. Az ilyen „tétnélküli” együttlét javítja és új minőséget ad a gyerek és pedagógus kapcsolatának. A hatékonyságának alapvető feltétele a gyerekekkel való pozitív, jó kapcsolat. A gyerek azt a mintát követi, ami jutalmazó számára.Ezzel a kitartó és permanens játék tevékenységgel leraktuk az alapjait a további eredményes munkának. Ezek után már felmérhető a gyerekek szükséglete és tervezhető a további foglalkozások célja, és az ahhoz rendelt eszközök. Ezek a célok mindig a közösség által meghatározottak, egyediek.Pedagógiai célok megvalósítása a drámajáték az irodalom, és színház által:Ezt a pedagógusi tevékenységet érdemes az utánzó játékok, ön-és társérzékelő játékokkal kezdeni. Egymás mozgásának, grimaszainak, járásának utánzása, a társak külső jegyeinek megfigyelése, leírása tartozik többek között ehhez a játéktípushoz. Az érzelmek felismerése, és egyértelmű kifejezése a kommunikáció alapja, ez gyakran azonban nehézséget jelent a gyerekek számára. Eltérő mintákat tanulhattak a családban, illetve életkori sajátosságból is ered ennek a problémája.Aktuális érzéseik lejátszása és azoknak a társak által történő utánzása segíti ennek fejlesztését. Érzések eljátszhatóak bizonyos eseményekhez kötve is, ami tovább segíti a másik életébe való betekintést, ezáltal a viselkedésének megértését. A zene és az arra való spontán mozgás, illetve a zene, mint aláfestés a játékok közben elősegíti a ráhangolódást és az érzelmek előhívását.

    Fejlesztő hatása

  • Ez a játéktípus az egymás megfigyelésében, elfogadásában játszik szerepet.
  • A visszajelzés a többiektől segít egy reális kép kialakításában magukról és társaiktól, mivel összehasonlítási lehetőséget is biztosit.
  • Fejleszti az empátiát, és a non-verbális kommunikációt.
  • Az érzelmek felismerését, pontos kifejezését tanulhatják meg a gyerekek, ezzel a tiszta kommunikáció alapjait érthetik meg.Kontaktus kialakítás egyszerűbb és egyre nehezebb játékokon keresztül segít a kapcsolatteremtés fizikai gátjainak leküzdésében. Találkozások, mintha kutyák, üzletemberek stb. lennénk, találkozások érintéssel, pl. kézfogás, kisujjak találkoznak, hát találkozik. Kifejezhetünk viszonyulásokat is érintéssel. Egyszerű interakciós játékok előkészítik a szituációs játékok eredményes felhasználását. Ilyen interakciós játék lehet, egymás számára utasítások non-verbális közlése.Ezek a játékok bemelegítik a gyerekek bonyolultabb szituációk megélésére. Ezeknek az általunk megjelölt szituációknak a megélése fogja olyan élményekhez juttatni a gyereket, melyen keresztül segíteni tudjuk bizonyos helyzetek megértését, problémákat tudunk feldolgozni, más nézőpontokat ismerhetnek meg, új viselkedési formákat gyakorolhatnak be.A pedagógiai célnak megfelelő téma feldolgozásához irodalmi művet, mesét, képzőművészeti alkotást használhatunk. De újságból kivágott cikk, fotó, vagy a gyerekek által szőtt történet is szolgálhat a foglalkozások alapjául. A közös játék során különböző szerepeket élhetnek meg a gyerekek, a szituáció eljátszása során élményeket gyűjtenek, valós érzelmeket élnek át. Ennek megvalósítása alapos előkészületet igényel. A környezet megteremtése történhet a helyszín berendezésével, készíthetnek rajzot, leírhatják szavakkal. Az eljátszandó szereplőket is célszerű megformálni. A szokásait, külsejét, jellemző mozdulatait, tulajdonságait előre meg kell beszélni, egy-egy mozdulattal előre ki fejezhetik, lerajzolhatják, fényképek közül kiválaszthatják stb. Ezek az előkészületek biztosítják a gyerekek mélyebb bevonódását.További előnye
  • Ezek a tevékenységek olyan készségeket igényelnek, ami sikerélményhez juttathatja a gyerekeket. Készügyességet, fantáziát, együttműködést hív elő. Meghatározza a játék szabályait, a keretet, amiben működni fognak a játék során. Mivel ezt a gyerekek alakítják, ez kompetencianövelő, felelősséget jelent, és szabálytudatot erősít.
  • A történet egy problémát dolgoz fel, lejátszása során megértik a szereplők helyzetét, a konfliktus, illetve probléma lényegét és saját maguk találhatnak megoldásokat erre.
  • A mintha helyzet megélése lehetővé teszi, hogy a játék után visszajelezzenek egymás szerepére, és megosszák egymással a szerepben megélt élményeiket, érzéseiket.
  • Megfelelő és átgondolt szereposztás által a gyerekek olyan tapasztalatokra tesznek szert, amit fel tudnak használni a valós életükben is. Megérthetik a tanár helyzetét, a szülők problémáit, az osztálytársak viselkedését, szokásait. Megtapasztalhatják bizonyos tulajdonságok előnyeit, hátrányait. A visszajelzések a szerepen megélt élményekről különböző szereplők helyzetének, érzelmeinek megértését segíti, a játék megvalósítására történő visszajelzések pedig a kommunikációs és metakommunikációs készségeikről, a szabálytartásról, együttműködésük minőségéről ad képet számukra.
  • Az egymás értékelése megtanítja a gyerekek arra, hogyan tudnak kultúráltan, nem sértő módon kritikát megfogalmazni, illetve pozitív véleményt úgy megfogalmazni, hogy az valóban segítsen a társaknak, értsék miben jók, mi az, amiben fejlődtek. A „jó volt”, „ügyes volt”, „nekem tetszett” típusú visszajelzés, jól eshet ugyan, de nem derül ki belőle, hogy milyen készsége, képessége, viselkedése, tulajdonsága, vagy teljesítménye az, amit meg kívánunk erősíteni. Megtanulják azt is, hogy a negatív véleményeket el tudják fogadni, és a pozitív megítéléssel együtt felhasználják saját fejlődésük érdekében.A cselekvés orientált foglalkozás egyben a gyermek orientáltságot is jelenti. Az ő érdekében, és az ő aktív közreműködésével töltheti csak be a kívánt pedagógiai hatást. A gyermekkel való tevékeny együttlét a pedagógustól is a hagyományostól eltérő attitűdöt kíván meg. A gyerekeknek nem taníthatunk koncentrációt, bizalmat, érzékenységet, csoporttudatot, türelmet, toleranciát, tisztelettudást, közéleti jártasságot, felelősségtudatot, önbizalmat. El sem várhatjuk ezeknek a tulajdonságoknak a meglétét, és kérésre, vagy szankció hatására való kialakulását. A meghatározott történeteken keresztül, a gyerekek természetes érdeklődésére, kíváncsiságára támaszkodva, jól átgondolt, megszervezett pedagógiai tevékenység során alakulhat ez ki.

Irodalomjegyzék:

  1. Forray R. Katalin: Etnikai öntudat és nevelés
    Szakirodalmi tanulmány In.: Hegedűs T. András (szerk.) Tanulmányok a cigányság beilleszkedéséről OPI. Bp. 1997.
  2. Nahalka István: Az oktatás társadalmi meghatározottsága
    In.: Falus Iván (szerk.) Didaktika Nemzeti Tankönyv Kiadó, Bp. 1998.
  3. Jamie Walker: Feszültség az iskolában
    Nemzeti Tankönyv Kiadó Bp. 1997.
  4. Kaposi László: Játék könyv (szerk)
    Magyar Drámapedagógiai Társaság, Marczibányi Téri Művelődési Központ, Bp. 1993.
  5. Kaposi László: Drámapedagógiai olvasókönyv (szerk.)
    Magyar Drámapedagógiai Társaság, Marczibányi Téri Művelődési Központ, Bp. 1995.
  6. Gabnai Katalin: Drámajátékok
    Marczibányi Téri Művelődési Központ, Bp. 1993.
  7. Rudas János: Delfi Örökösei
    Gondolat Kiadó, Bp. 1990.
  8. Cartwringht, D., Zander A, :A csoportdinamika keletkezése
    In.:Csoportlélektan, Pataki F. (szerk) Gondolat kiadó, Bp. 1980. 33-62.
  9. Pataki ferenc: Új fejlemények a csoportkutatásban
    I.m. 5-32
  10. Asch, S.E.: A csoportnyomás hatása az ítéletek módosítására
    I.m. 210-222.
  11. Doise, W., Moscovici, S.: A csoportdöntés
    I.m.539-568.
  12. Lewin, K.: Csoportdinamika
    Közgazdasági és Jogi Kiadó, Bp. 1975.
  13. Mérei Ferenc: A cselekvés szerkezete és a közösségi dinemika
    In:Lewin, im.7-56.
  14. Yalom, I.D.: A csoport kialakítása: hely, idő, nagyság, előkészítés
    In: Csoportpszichoterápia (szöveggyűjtemény) művelődési és Közoktatási Minisztérium, Bp.
  15. J.Piaget: Hat tanulmány
    Primo Kiadó Bp. 1990.
  16. Buda Béla: A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája
    Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. 1986.
  17. Ranschburg Jenő: Szeretet, erkölcs, autonómia
    Integre-Projekt Kft. Bp. 1993.
  18. Bagdy-Telkes: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában
    Tankönyv Kiadó Bp. 1988.

Elnézést, ehhez a bejegyzéshez jelenleg nem lehet hozzászólni.